Talán mindannyiunknak van testünk valamelyik részén egy forradás, régi sebhely, ami nem múlt el, és amit takargatnunk kell, mert látványa nem üdítő. Bár nem a külső a lényeg, azért sokakat nyugtatna meg, ha sebhelyük eltüntethető lenne, vagy legalább kevésbé feltűnővé válna valamilyen módon. Néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan előzhető meg a forradások kialakulása, és hogyan kezelhetők a már meglévők.
Amikor a bőr valamilyen trauma, baleset, betegség, műtét következtében sérül, a természetes gyógyulási folyamat részeként hegszövet képződik a sérülés helyén. A hegszövet speciális kötőszöveti sejtekből, az ún. fibroblastokból áll, amik másodpéldányt készítenek magukról, amikor a bőr megsérül, hogy erősebbé, vastagabbá és ellenállóbbá tegyék a sérült területet. Ezért van az, hogy a hegesedett terület kidudorodik a környező egészséges bőrfelszínből. A hegesedés formája, mértéke és esztétikai végeredménye függ a kortól és attól, hogy a test mely területén történt a sérülés. A fiatalabb bőr gyorsabban és könnyebben visszanyeri formáját, míg az idősödő bőr hajlamosabb a hegesedésre. A leglátványosabb hegesedés a vállakon, a mellkason történik, vagy azokon a területeken, ahol a mozgás történik, pl. az izületek környékén.
Hegtípusok
A bőr a test legnagyobb szerve, három rétegből áll: a felszíni réteg az epidermisz, alatta a dermis és a subcutis. A felszíni bőrsérülések, karcolások nyom nélkül begyógyulnak, de minden sérülés, ami az epidermisznél mélyebbre hatol, valószínűleg nyomot fog hagyni. Hegtípusok:
- Összehúzódás: ez a hegesedési forma nagy, kiterjedt felületen történt sérülések gyógyulási folyamata közben képződik, redős, ráncolt, csúnya hegesedést eredményezve. Az égési sérülések gyakran vezetnek ehhez a fajta hegesedéshez.
- Atrófiás hegek általában súlyos akné következményei, ilyenkor a heg a bőrfelszín alatt található, jól látható horpadás jelzi a jelenlétét, himlőhelyhez hasonló.
- Hipertrófiás hegeket a kötőszövet túltermelődése okoz, amikor az egy sérülés területét próbálja "befoltozni". Gyakori a gyerekek és világos bőrűek körében. Ezek a hegek általában kiemelkednek környezetükből, sötétvörös színűek, vastag tapintásúak és viszketnek.
- A keloidok hasonlóak a hipertrófiás hegekhez, redős, kötőszöveti megvastagodások, amiket rostos proteinek túltermelődése okoz, a hipertrófiás hegekkel ellentétben azonban a sérülés területein karomszerűen túlnőnek. Tapintásra érzékenyek lehetnek, napon könnyen leégnek. A keloidos hegesedésre való hajlam genetikai, általában az ázsiai és afrikai népeket érinti.
Hegek kezelése
Egyetlen heg sem tüntethető el végleg, de a bőrgyógyász vagy plasztikai sebész tanácsokat adhat a látványuk enyhítésére vonatkozó módszerekről.
- Operációval eltávolítható a heg, de fennáll a veszélye, hogy maga az operáció újabb heget képez
- Lézerrel jobb eredmény érhető el, de az összehúzódásos hegek így sem tüntethetők el
- Szteroidokkal lelassítható a kemény kötőszövet képződése, és puhítható a hegesedés
- Kriosebészet: a hegesedett felületet fagyasztják
- Kompressziós terápia: gyakran alkalmazzák égési sérülések vagy egyéb súlyos sérülések esetén. Az adott területet elasztikus kötszerekkel kötözik be, ún. kompressziós kötésekkel, amiket több hónapig viselnek a betegek
- Abrázió: az éles kontúrú hegeket kezelik ezzel a technikával, hogy "leradírozzák" és puhítsák a heg széleit. Teljes altatásban történik a kezelés
A megelőzés jobb, mint az utókezelés
Ha megvágtuk magunkat kényes helyen, arcon pl., vagy olyan sérülést szenvedtünk, ami mély sebet eredményezett, azonnal konzultáljunk egy bőrgyógyásszal. Ne tegyük ki a napsugárzásnak a frissen szerzett sebet, mert gátolja a természetes gyógyulási folyamatokat. Az általános hiedelemmel ellentétben, miszerint a be nem kötözött sebek hamarabb gyógyulnak, mert levegő éri őket, a sebek szabadon hagyása nem mindig a legjobb választás. A levegő szárító hatása még több szövetet segít hozzá az elhaláshoz. Kevesebb lesz a kár, ha bekötve hagyjuk a sebet, amíg a kis gyulladás elmúlik. Ne használjunk krémeket, olajokat, és szedjünk C-vitamint, mert az gyorsítja a sebgyógyulást. Ne kaparjuk le a már megszáradt sebet, és ha a sérülés az arcon van, ne takarjuk be alapozóval, amíg nem gyógyult meg teljesen. Ne kapargassuk és nyomogassuk a pattanásokat, mert forradás lehet a végeredmény. Ha nem szükséges, akkor ne vessük alá magunkat kozmetikai divatműtéteknek, lézeres mélyhámlasztás, kémiai hámlasztás, stb., mert fennáll a hegesedés veszélye.
